realestatebyclara.com
A víznek számtalan megjelenési formája van. A víz a felszínen elsősorban, mint forrás, patak, és tó jelenik meg. Csapadékként eső, ónos eső, jégeső, harmat, köd, dér, hó és zúzmara formájában. A felszín alatti vizek a talaj- és rétegvizek. A víz érrendszerként hálózza be a földet. A tiszta víz az életet hordozza. De a vizek hordozhatják az élővilágra ártalmas anyagokat is. A talaj és a levegő szennyeződései a víz által mindenhová eljuthatnak. A talajvíz a talajon keresztül van közvetlen kapcsolatban a felszínnel. Az általunk létrehozott, gondatlanul kezelt szennyező anyagok így bejuthatnak abba. Ezek a kerti szennyvíztárolók vizéből, a felelőtlenül kiöntött vegyszermaradványokból, állattartóknál az elszivárgó trágyaléből tevődnek össze. A talajvizet vízzáró réteg választja el az egyik legfontosabb ivóvízforrásunktól, a rétegvíztől. Ez a záró réteg biztosítja a rétegvizek tisztaságát. A Föld vízkészlete Meddig elég a Föld Vízkészlete? Az ENSZ szakértőinek fenyegető előrejelzése szerint évszázadunk végére az ivóvíz drágább lehet az aranynál.
Természetesen ennél lényegesen nagyobb a napi vízfogyasztás, amely jelenleg egy városi embernél l50-300 dm 3 vizet tesz ki. táblázat: A Föld vízkészlete. Forrás: Kerekes, 1998 1. ábra: A Föld vízkészletének megoszlása (forrás: Kerekes, 1998) A víz állandó körforgásban van a természetben: ~ 11 nap az átlagos tartózkodási idő az atmoszférában. A 2. ábra ezt az állandó körforgást kívánja adatokkal szemléltetni. Egyúttal a következő tanulási egységet is "felvezeti". ábra: A víz körforgásának blokk-diagramja
Földünk felszínének nagy részét, 71%-át víz borítja. De valóban elegendő ez a vízmennyiség arra, hogy a Föld népességét eltartsa? Földünk felszínének nagy részét, 71%-át víz borítja. De valóban elegendő ez a vízmennyiség arra, hogy a Föld népességét eltartsa? Szakemberek és tudósok egyértelmű véleménye, hogy sajnos nem. A Földnek hatalmas vízkészletei vannak, azonban több mint 97 százaléka sós víz, ami a növények öntözésére és emberi fogyasztásra alkalmatlan, a maradék 3%-nak is 80%-a nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető. 2013 az ENSZ Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Éve. Számos nemzetközi esemény központi témája a víz, ezek közül is kiemelkedő szerepet kap az október 8-11. között megrendezendő Budapesti Víz Világtalálkozó (Budapest Water Summit), amelyet Áder János köztársasági elnök felajánlásának és közbenjárásának eredményeként, az ENSZ szervezeteivel és a Víz Világtanáccsal együttműködésben szervez a magyar kormány. A 4 napos konferenciára politikusok, nemzetközi hírű tudósok, vízügyi szakemberek és döntéshozók érkeznek fővárosunkba, hogy egyeztessenek a világ vízkészletének megőrzésével, az egészséges ivóvíz biztosításával kapcsolatos legfőbb kérdésekben.
Ezen megállapítás hátterében számos ok húzódik, amelyek közül csak egy az oly sokat emlegetett felmelegedés. Sokkal komolyabb bajokozó a növekvő népesség és a meggondolatlan, szükségtelen túlfogyasztás. Ezért óriási tempóban készítenek elő olyan nemzetközi beruházásokat, amelyek a megfontolt édesvíz-hasznosítását segítik elő. A Föld vízkészletének és az emberiség vízfelhasználásának áttekintését követően egyértelművé válik, hogy a sötét előrejelzések nem is oly túlzóak és valóban nagy szükség van a rendelkezésre álló vízkészlet megóvására. A Föld felületének kétharmadát víz alkotja, az élet fenntartásához nélkülözhetetlen édesvíz sok helyütt már ma is kevés az ott élők számára. Tudnunk kell, hogy a Föld teljes vízkészletének mindössze 3%-a édesvíz, amelynek kétharmada jégben, hóban van, így csupán 1% a közvetlenül felhasználható. Ennek nagy részét mezőgazdasági és ipari célokra fordítják. Az emberi használatra maradt csekély mennyiségű víz pazarlása megdöbbentő arányokat mutat. A WHO egy tanulmánya szerint egyetlen csésze kávé előállításához 140 liternyi vízre van szükség, 1 kg marhahúséhoz pedig 16 ezer literre.
Ebből úgy tűnhet, hogy a vízkészletek kimeríthetetlenek, holott valójában a Föld ivóvíz- és iparivíz-készletei végesek. A Föld vízkészletének jelentős része, mintegy 97%-a a tengerekben és óceánokban van jelen, amely magas sótartalma (35 g só / 1 dm 3 tengervíz) miatt közvetlenül nem alkalmas sem ivóvíz-, sem iparivíz-felhasználásra, még mezőgazdasági célokra sem (Kerekes, 1998). A fennmaradó ~ 3% ugyan édesvíz, amelynek azonban nagy része jég formájában található meg. Közvetlen ivóvíz-kitermelésre a Földön föllelhető összes víznek alig 0, 307%-a alkalmas, és ebben a mennyiségben már benne vannak a kitermelhető felszíni vizek, a folyók, a tavak édesvizei, de még a felső rétegvizek is. A Föld vízkészletét az 1. táblázat és az 1. ábra mutatja be részletesen. A lakosság életmódjának nagymértékű változása magával hozta a vízigény gyors ütemű növekedését is. A vízigény gyorsabban nő, mint a népesség: a Föld lakosságának egynegyede nem jut egészséges ivóvízhez. Az embernek naponta átlagban 1, 2-1, 5 dm 3 vízre van szüksége a szervezetében lezajló anyagcsere-folyamatokhoz.
Dr. Török Sándor (2011) 2. fejezet - A Föld vízkészlete és a víz körforgása 2. fejezet - A Föld vízkészlete és a víz körforgása Bevezető Ennek a tanulási egységnek célja, hogy megismerjük a Föld vízkészletét és a víz körforgását a természetben. Annak ellenére, hogy Földünk felszínének több mint 2/3-át víz borítja, az édesvíz készlet 3% alatt van. Az ivóvíz olyan fogyatkozó természeti kincs, hogy a jövő háborúit vélhetően ennek megszerzéséért fogják majd vívni. A tanulási egység követelményei: ismertetni kell tudni a Föld vízkészletét és annak megoszlását, ismertetni kell tudni a víz körforgását a természetben és jellemezni kell tudni a vízminőségi kategóriákat. 2. 1. A Föld vízkészlete A vízkészlet a tér meghatározott részében, adott időpontban található vízmennyiség (m 3). A vízkészlet dinamikus jellemző, amely időben és hely szerint változó. A Föld felszíne 510 millió km 2 és 70, 84% -át borítja víz. A Földön a víz igen nagy mennyiségben van jelen. Ha egyenletesen volna elosztva, a Föld felszínén mintegy 2700 méter vastag burkot lehetne belőle képezni.