realestatebyclara.com
Amikor antibiotikumot szed valaki, akkor a b�r�n, a ny�lhah�rty�in �s a beleiben �l� �rtalmatlan bakt�riumokat is "eltal�lja" az antibiotikus kezel�s, �s k�z�l�k alakulnak ki olyan rezisztens bakt�riumok, amelyek k�s�bb vesz�lyes fert�z�seket okozhatnak. Ez a kezel�ssel velej�r�, mintegy mell�kesen kialakul� rezisztencia jelent manaps�g komoly vesz�lyt, �s ennek kock�zata ann�l nagyobb, min�l tov�bb tart az antibiotikus kezel�s. Ezek a rezisztens bakt�riumok azt�n �gy ad�dnak �t emberr�l-emberre, hogy a bakt�riumot terjeszt�k am�gy sokszor eg�szs�gesek. Az is nagy vesz�lyt jelent, hogy a bakt�riumok k�zt megy a csere-bere, azaz a rezisztenss� v�lt bakt�rium m�s t�rzsek egyedeinek is �tadhatja azokat a g�njeit, amelyeknek az ellen�ll� k�pess�g�t k�sz�nheti, �gy szinte a semmib�l olyan rezisztens t�rzsek is kialakulnak, amelyek a kezel�s sor�n sz�ba sem j�ttek. Az alulkezel�s f�lelm�t�l a t�lkezel�s �rtalm�ig Hagyom�nyosan az egyes antibiotikumokhoz el��rj�k, mennyi ideig kell �ket szedni.
Egyes szervek, mint az amerikai CDC, nagy �vatosan most �gy fogalmazza meg tan�cs�t, hogy "szedj�k pontosan az el��r�sok szerint". A tov�bbiakban megvizsg�ljuk az antibiotikumszed�s idej�t, hat�soss�g�t �s a rezisztenci�val val� �sszef�gg�seket, hogy arra b�tor�tsuk az orvosokat, felejts�k el a "szedje v�gig" aj�nl�sokat. Mi t�bb, j� lenne, ha az orvosok is hangs�lyozn�k azt, hogy ez az aj�nl�s nem t�nyeken alapul, azaz t�ves. A c�g �sszes kedvezm�nyes term�ke itt tekinthet� meg Az elk�pzel�s eredete Az az aggodalom, hogy a t�l kev�s antibiotikum ad�sa el�id�zheti a rezisztenci�t, az antibiotikus korszak hajnal�n sz�letett. Howard Florey �s csapata 1941-ben els� �zben kezelt egy v�rm�rgez�sben szenved� beteget penicillinnel, s hi�ba vont�k ki a beteg vizelet�b�l is a penicillint, hogy �jra adhass�k, a gy�gyszer v�g�l elfogyott �s a l�tv�nyos javul�s v�g�l hal�llal v�gz�d�tt. Ugyan a bakt�riumrezisztencia kialakul�s�ra nem volt bizony�t�k, m�gis az a tapasztalat sz�r�d�tt le, hogy a kezel�st sok�ig kell folytatni a siker �rdek�ben.
Brit kutatók szerint a gyógyszer-rezisztencia terjedését segíti elő és ezért téves az a szemlélet, amely szerint mindig végig kell csinálni az antibiotikum kúrát, akkor is, ha a beteg már annak vége előtt jól érzi magát. A szakemberek úgy vélik, hogy új irányelveket kell kidolgozni. A közlemény a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban jelent meg. Az orvosok tanácsolhatják a betegeknek, hogy hagyják abba a gyógyszer szedését, amikor jól érzik magukat, de ez ellentétes az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával. A WHO szerint, ha korán leáll valaki a kúrával, azt kockáztatja, hogy nem pusztul el szervezetében a betegségét okozó valamennyi baktérium, amely mutálódhat és ellenállóvá válhat a kezelésre. Ezért ajánlja a nemzetközi szervezet a teljes kúra befejezését. A brit szakemberek szerint ez az ajánlás még az antibiotikumok kifejlesztésének kezdeti szakaszából, az 1940-es évekből származik. A kezelés időtartama és hatásossága, valamint a gyógyszer-rezisztencia közötti kapcsolat elemzése nyomán a tanulmány szerzői szerint nincs bizonyíték arra, hogy a rövidebb kezelés csökkent értékű, és gyógyszer-rezisztenciát idéz elő.
A nyálban lévő mikroorganizmusok már néhány héttel a kúra után regenerálódtak. A székletben levő mikroorganizmusokat hónapokig súlyosan érintette a legtöbb antibiotikum. A kutatók megfigyelték az egészséghez kapcsolható fajok számának csökkenését, azokét, amelyek butirátot – egy gyulladáscsökkentő anyagot – termelnek, és megakadályozzák a rák és stressz különböző formáinak kialakulását. Például, a clindamicint szedőknél négy hónapra, a ciprofloxacint szedőknél viszont 12 hónapra csökkentette jelentős mértékben a mikroorganizmusok sokféleségét. (A szájüreg mikroorganizmusai a gyógyszer hatására csak egy hétre tudtak megváltozni. ) Az amoxicillinnek nem volt különösebb hatása a mikroorganizmusok összetételére, sem a szájüregben, sem a bélcsatornában, viszont az amoxicillin hatására jöttek létre az antibiotikum-rezisztens gének a legnagyobb számban. Egija Zaura professzor, a kutatásvezető egyelőre nem tud biztos választ adni arra, hogy miért tér vissza előbb a normális állapotába a szájüreg, mint a bélcsatorna, esetleg azért, mert a bélcsatorna hosszabb időn át van kitéve az antibiotikumoknak.
Figyelt kérdés Azért kérdezem, mert nekem most fogyott el a gyógyszerem, de közben a barátom is beteg lett, de ő csak két nap múlva jut el orvoshoz, tehát attól tartok, addig visszafertőzhet. 1/3 anonim válasza: Addig tart a hatás, amíg szeded. Azért kell naponta 2x szedni, mert a hatása 12 óráig tart. 12 órán túl is van egy minimális mennyiség még a szervezetben, de az már nem hatásos a bacikkal szemben. 2013. jún. 24. 13:16 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 A kérdező kommentje: 3/3 KissPiroska válasza: Tapasztalatom, hogy egy fertőzés leküzdése alatt és után is érdemes az immunrendszert fokozottan erősíten, sőt az antibiotikumok használata után maradt "egyéb anyagokat" minél hamarabb kiüríteni a szervezetből. Ezekre találhatsz könnyen természetes segítségeket, akár olyanokat is amivel nap mint nap találkozhatsz. Hagymafélék és bíborkasvirág az immunrendszer erősítésére, máriatövismagolaj a szervezet méregtelenítésére. 25. 20:51 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Másfelől, viszont a szájüreg ellenállóbb, mert naponta ki van téve különféle stressznek. "Az antibiotikumokat csak abban az esetben kellene használnunk, ha rendkívül fontos az alkalmazásuk. Egyetlen antibiotikum kezelés is – egy egészséges emberben – hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásához, és tönkre teheti hosszú időre a bél baktériumközösségét. Nem vagyunk képesek életben maradni antibiotikumok nélkül, ez nem is kérdés. De vannak olyan szituációk, amikor nem szabad használnunk ezeket: akkor, amikor nincs bizonyított haszna" – mondta Zaura professzor. Forrás: Megjegyzés: A ciprofloxacin és az amoxicillin nagyon gyakran felírt antibiotikumféleség Magyarországon.