realestatebyclara.com
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2021. január 29. péntek 13:43 2021. 01. 29. 15:21 A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora február első hetében a farsangi hagyományokkal foglalkozik. A zenei válogatásban a szerkesztő az Utolsó óra gyűjtéssorozat felvételeiből szemezget. A Kossuth rádió Hajnali – Népzenei összeállítás korán kelőknek első februári műsorsorozatának középpontjában a farsang áll. A farsang vízkereszt napján, január hatodikán veszi kezdetét, zárónapja azonban az egyházi kalendárium szerint mozgó ünnep, időpontja húsvétvasárnaphoz igazodva minden évben más napra esik. Ez a néhány hét a paraszti kultúrában régen a párválasztás és a házasságkötések idejének számított, hiszen az ezt megelőző karácsonyi, és az ez után következő böjti időszakban tiltva volt lakodalmat tartani. A farsang alatt rendezett mulatságok alkalmat teremtettek a házasulandó fiataloknak, hogy a közösség – olykor igen szigorú – udvarlási szokásait betartva, párban táncoljanak és nyilvánosan is kifejezzék összetartozásukat.
A cibere a múlt század elejéig az egész magyar nyelvterületen, de nem azonos néven ismert, ételek savanyítására használt készítmény (lé, de egyúttal annak üledéke is). Ez a cibere lehet gyümölcsből vagy akár ecettel főzött leves is, az a fontos, hogy nincs benne hús. Alföld déli részén a meggyből főzöttet hívják ciberének. Mi az a cibere? A cibere név a Dunától keletre volt jellemző. A Dunántúlon használt neve: keszőce Észak-Magyarországon s a Felvidéken kiszi a neve. Mindegyik név ugyanazt a savanyításra használt lé-, illetve levestípus. Fő jelentése az erjesztett gabonalé, aminek alapanyaga a korpa, amit nagy cserép- vagy faedényben forró vízzel bővel leöntötték. Ez pár nap alatt savanyúvá erjedt. Főzéshez a leszűrt levet használták, az üledéket pedig újra felöntötték vízzel. Ezzel öntötték fel a levest. Ki Koncz? A zsíros oldalt Koncz királytestesíti meg, ínycsiklandozó húsok képében – ő a népszerűbb, persze! Micsoda Cibere vajda és Konc király harca? A 16. századtól a legutóbbi időkig fennmaradt a Cibere és Konc, vagyis a böjti és a húsételeket megszemélyesítő alakok küzdelme.
Az a lány, aki farsang alatt udvarló nélkül vagy pártában maradt, a legények gúnyolódásának céltáblájává vált. A farsangi menyegzőket gyakran disznóvágás előzte meg, ugyanis illendő volt, hogy bőségesen kerüljön hús az asztalra. A zsíros és a böjtös ételek jelképes farsangi viadala népszokásainkban is fennmaradt. A dramatikus játékban Konc király a vigasságot és a lakmározást, Cibere vajda a koplalást jelképezte. A történet Cibere győzelmével ért véget, amely az önfeledt farsangi időszak elmúlását szimbolizálta. Farsangoló gyerekek 1935-ben Fotó: Fortepan/Schermann Ákos Régen a farsangi mulatságokat házasság előtt álló legények szervezték. A báli alkalmak előtt meglátogatták a lányos házakat, ahol farsangi köszöntőt mondtak és adományt kértek a zenészek megfogadásához. Olykor a házas emberek külön összejövetelt tartottak, ilyenkor az otthon gondosan összekészített batyukból sütemények és friss disznótoros ételek kerültek elő. Egyes vidékeken a nők külön asszonyfarsangot ültek. Rendszerint egyikük pincéjében folyt a vigalom, amelyben fontos szerepet játszottak a rögtönzött jelmezek és a tréfás szövegű nóták, csujogatások.
Ekkortól emlegetik a maskara szót, amely az olasz mascherából ered. Ez a dramatikus népszokás a böjt és a farsang jelképes párviadalát mutatja be. Erdélyben szalmabábokkal is eljátszották ezt a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros falatokat. Egész Európában ismert legenda, hogy Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókor is birokra kel egymással. Vízkeresztkor Konc kerül ki győztesen, hiszen ekkor kezdődik a farsang, ez a finom falatok ideje! A zsíros, laktató ételeket persze azért ettek, mert finomak de mágikus oka is volt a lakomáknak: ilyen kellemes módon az egész évben tartó bő termést igyekeztek biztosítani. Biztosítsuk mi is, aztán böjtben visszatér karcsú formánk – ha betartjuk… Húshagyókedden viszont Cibere vajda győz, vagyis kezdetét veszi a böjt. Csíkrákoson hamvazószerda reggelén kiküldték az öregek a gyerekeket a falu melletti, dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat. Mezőkövesden a karddarabokat kellett keresniük, amelyeket küzdelmében Cibere és Konc elhullatott.
Szerző: | 2017. 02. 27., 14:18 | Színes Idén is megnyitotta kapuját a nagyberegi tájház. Az évkezdő, farsangi foglalkozások egész sora kezdődött meg február elsején, melyek alapjait a busójárás és annak kellékei ihlették. Az alkalmak során a gyerekek elkészíthették saját busómaszkjaikat. A tájházban idén három alkalommal került sor a foglalkozásra. A résztvevő iskolások kartonból vágtak ki maszkformákat, és festették, valamint természetes alapanyagokkal díszítették azokat. Az elmúlt hetekben a foglalkozásokra több mint hatvan iskolás érkezett. Első látogatóink a helybeli középiskola harmadikosai voltak, akik színes maszkokat készítettek. A következő foglakozásokra a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola diákjai látogattak el. Rémisztő, bájos, fantasztikus és egyedi maszkok készítése mellett megleshették a tájház Piroska nénije által készített szalagos fánk titkát, és természetesen meg is kóstolhatták a finomságokat, továbbá kipróbálhatták a népi játékokat is. A foglalkozások során hallhattak a farsangi népszokásokról, a busójárásról.
Hajós matematikai rejtvény Feltételezzük, hogy egy motorcsónak, egy óceánjáró hajó valamint egy hajó összege a tizenhatos számrendszerben E alakban írható fel... Na de milyen szám kerül a kérdőjel helyére? Oszd meg a megoldást, ha-jó, ha nem jó! Bónusz kérdés: hány éves a kapitány? :-) Nehézségi szint: első osztály Találd el a megoldást!
A Felvidéken a böjt befejezése Kiszileves és Sódor viadala, és természetesen ekkor Sódar kerül ki a játékból vesztesen. Tánczos Erzsébet írása Forrás: ttp Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).
Cibere vajda és Konc király: a →böjt és a →farsang jelképes alakjai. - A vajda a böjt megszemélyesítője, neve az erjesztett gabonaléből, a ciberéből ered. A kir. a kövér, húsos ételek jelképe. A néphit szerint Vízkeresztkor és →húshagyó kedden párbajt vívnak, Vízkeresztkor Konc győz, s kezdődik a farsang, húshagyó kedden Cibere, s megkezdődik a böjt. E párbajt megjelenítő dramatikus játék egész Eu-ban ismert, Mo-on a 16. sz-tól jegyezték föl. Erdélyben még a 20. sz: is a farsangi szokások keretében szalmabábokkal játszották el küzdelmüket. É-Mo-n a nagyböjt végén Kiszileves és Sódor viadalként ismert, ekkor Sódor a győztes. U. Z. MNL I:419.
– Irod. D�m�t�r Tekla: Napt�ri �nnepek – n�pi sz�nj�tsz�s (Bp., 1964); Manga J�nos: �nnepek, szok�sok az Ipoly ment�n (Bp., 1968).
A farsangi időszak legjellegzetesebb étele a szalagos fánk, a XIX. század óta mindenütt ismert a Kárpát-medencében. Ennek az édességnek egykor mágikus erőt tulajdonított a néphagyomány. A házasság előtt álló fiatalok közös életük hosszára következtethettek, miután kettétörték a fánkot, a kezükben maradt sült tésztaszalag pedig a jegygyűrűt jelképezte. A műsor zenei összeállításában az érdeklődők az Utolsó óra gyűjtéssorozat felvételeiből hallhatnak válogatást falusi vonósbandák előadásában. Szerkesztő Éri Márton és Maruzsenszki Andor, műsorvezető Pénzes Géza lesz, az adás a Kossuth rádión minden reggel 4. 03-kor érhető el. A műsor interneten elérhető.