realestatebyclara.com
Mit tehetek ebben az esetben? Hogy tudok adásvételi szerződést kapni? Gyors válaszát előre is köszönöm, Bréda Béla Tisztelt Bréda Úr! Ha nem okoz nehézséget, célszerű az eladóval személyes találkozót megbeszélni, amikor Ön a szerződést átveheti tőle. Másik lehetőség a hitelt nyújtó bank megkeresése, de eredménnyel fordulhat a tulajdonjog átírásakor eljárt hatósághoz is. Hogy mik azok a személyazonosító adatok, azt a Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény sorolja fel. Lakcímnél az állandó bejelentett lakcímet kell feltüntetni, ami azért okozhat problémát, mert sokan nem az állandó bejelentett lakcímükön laknak, viszont a földhivatal és az adóhivatal is az állandó bejelentett lakcímre fogja küldeni a leveleket. Ilyen esetben célszerű értesítési címet is megadni. A másik probléma az állandó bejelentett lakcímmel az, hogy legtöbb esetben az adásvételi szerződéssel egyidejűleg megváltozik, mivel a Vevő a megvásárolt ingatlanba költözik, az Eladó pedig egy másikba.
Tisztelettel: Autójogász
Ügyvédi ellenjegyzés, vagy közjegyzői okiratba foglalás 1994. május 19-én lépett hatályba tehát az a rendelkezés, mely szerint a tulajdonjog keletkezésére, módosulására, megszűnésére vonatkozó magánokiratnak a keltezés helyén és idején kívül ügyvédi ellenjegyzést, vagy a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságára vonatkozó közjegyzői tanúsítást kell tartalmaznia. A jelenlegi szabályozás úgy fogalmaz, hogy a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ettől az időponttól tehát ahhoz, hogy a megkötött ingatlan adásvételi szerződés alapján a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, nem elég a felek által megkötött szerződés, mindenképpen szükség van egy közjegyző vagy ügyvéd megbízására, illetve cégek esetén a jogtanácsos ellenjegyzésére.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Az ingatlannyilvántartás a felek lakcímének változását az érintett külön kérelmére vezeti át az ingatlannyilvántartáson. Az új lakcím bejelentése nemcsak jog, hanem kötelesség is, melyet a változástól számított 30 napon belül kéne megtenni. Még szerencse, hogy a jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is. Amennyiben cég vagy intézmény a szerződő fél, más jellegű adatok feltüntetésére van szükség az okiratban. Így pl fel kell tüntetni a cég vagy intézmény nevét, cégjegyzékszámát, statisztikai azonosító jelét, székhelyét, bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát és képviselőjének személyét. Az adásvételi szerződéseknek olyan természetes személy alanyai is lehetnek, akiknek cselekvőképessége korlátozott. A cselekvéképesség korlátozása nem jelenti a jogképesség korlátozását. Nincs tehát akadálya annak, hogy cselekvőképességében korlátozott személyek is tulajdonjogot szerezhessenek.
Ilyenkor a szüleik, vagy gyámjuk, gondnokuk képviseli őket, és a szerződésben nemcsak a képviselt személy, de a képviselő adatait is fel kell tüntetni. Ha korlátozottan cselekvőképes személy ingatlanját értékesítjük, akkor az ügylethez a gyámhivatal jóváhagyására is szükség van. A szerződés alanyaira vonatkozó korlátozások Az, hogy ki köthet ingatlan adásvételi szerződést, az ingatlan fajtájától függően korlátozás alá eshet. Elsősorban a termőföldek adásvételénél találunk ilyen korlátozásokat. Földművesnek minösülő személy maximum 300 ha-ig, nem földműves maximum 1 ha-ig szerezhet termőföldtulajdont. E fölött a mennyiség fölött az ember ki van zárva a szerződés alanyainak köréből. Úgyszintén a termőföldek forgalmánál találkozunk azzal a korlátozással, hogy Unión kívüli állampolgár nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát. Illetve ha Unión kívüli állampolgár más típusú ingatlant akar szerezni, ahhoz hatósági jóváhagyásra lesz szüksége. A termőföldek forgalmáról szóló törvény tartalmazza azt a messzemenő következményekkel járó korlátozást is, hogy a termőföldet adásvételi szerződéssel csak természetes személy szerezheti meg.
Tisztelt Autójogász! Szeptemberben vásároltam használt autót, amit vállalkozóként szeretnék üzemeltetni. Az autót magánszemélytől vettem, de az adminisztrációt és a banki hitelt egy autókereskedő intézte. Az autókereskedőnél a törzskönyvhöz mellékelt, egy példányos, zöld színű adásvételi nyomtatványt töltöttem ki. Sajnálatos módon csak később vettem észre, hogy nem kaptam példányt az adásvételi szerződésből, pedig ez fontos lenne számomra, hogy az autó vételárát, mint költséget el tudjam számolni vállalkozásomban. Amikor ezt szóvá tettem, az autókereskedő azt javasolta, hogy ezt az eladóval rendezzem. A korábbi tulajdonostól ez idáig hiába kértem többször, hogy küldje el az adásvételi egy példányát, a mai napig nem kaptam meg azt. Mit tehetek ebben az esetben? Hogy tudok adásvételi szerződést kapni? Gyors válaszát előre is köszönöm, Bréda Béla Tisztelt Bréda Úr! Ha nem okoz nehézséget, célszerű az eladóval személyes találkozót megbeszélni, amikor Ön a szerződést átveheti tőle. Másik lehetőség a hitelt nyújtó bank megkeresése, de eredménnyel fordulhat a tulajdonjog átírásakor eljárt hatósághoz is.
Vegyük észre az apró intő jeleket! Elolvasom Az ingatlan megjelölése körében azt kell feltüntetni, hogy mely településen van az ingatlan és mi az ingatlan helyrajzi száma, mivel Magyarországon az ingatlan nyilvántartás ezen adatok alapján történik. Az írásba foglalt szerződés érvényességének nem feltétele, hogy a felek a megállapodásukat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, kivéve, ha ezt külön jogszabály írja elő. A fentiekből gondolhatnánk azt, hogy így más közreműködésére nincs is szükség, mi magunk is meg tudjuk írni a szerződést. Igen ám, csakhogy a tulajdonjog keletkezéséhez az ingatlan esetén nemcsak a szerződés megkötésére, hanem a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére is szükség van. Az a gyakorlat, miszerint nem szükséges jogi szakember közreműködése az ingatlan-átruházási szerződésekhez 1994. május 19-től változott meg, mivel a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésének akadálya volt nagyon sok esetben, hogy a felek által megkötött szerződések alapján az ingatlanok nem voltak beazonosíthatók, így a vevő tulajdonjogát nem tudták bejegyezni a hatóságok.
Előfordulhat, hogy két fél ügyvédi vagy közjegyzői közreműködés nélkül, egymás közt össze üt egy laikus adásvételi szerződést, mely megfelel a Polgári törvénykönyv és a XXV. Polgári Elvi döntés feltételeinek, az Igatlannyilvántartásról szóló jogszabály részletszabályainak azonban nem. Ez esetben a szerződés érvényes lesz ugyan, de az okirat alapján a tulajdonjog nem jegyezhető be az ingatlannyivántartásba. E szerződés érvényessége azt jelenti, hogy a szerződést kötő feleknek joguk (kötelmi jogi igényük) lesz egy szabályos szerződést és az alapján az ingatlannyilvántartási bejegyzést követelniük. Ha valamelyik fél ez utóbbi szerződés megkötését megtagadja, a másik fél bíróságtól követelheti a szerződés pótlását és az ingatlannyilvántartási bejegyzés bírósági elrendelését. Az ingatlan adásvételi szerződés tartalma Az ingatlan adásvételi szerződés alanyai: A fenti szabályoknak megfelelően az adásvételi szerződés egyik legfőbb eleme az eladó és a vevő személyének meghatározása. Ahhoz, hogy az okirat az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető legyen és alkalmas legyen arra, hogy a vagyonszerzési illeték kiszabásának alapjául szolgáljon, fel kell tüntetni a felek nevét, természetes személyazonosító adatait, azaz a születési nevet és egyéb születési adatokat, és ezeken kívül a lakcímet, állampolgárságot, személyi azonosító jelet és adóazonosító jelet.